Szerte a világban több millió üres, hajózási konténer van, amelyek csak a kikötőkben letéve vesztegelnek. Ennek az oka, hogy a konténereket üresen visszaszállítani túl drága, a legtöbb esetben a szállítandó áru értékéhez viszonyítva olcsóbb megvenni az új konténert Ázsiából. Az eredmény a konténerek anyagában rejlő rendkívüli kihasználatlan „energiatöbblet”, ami olcsó alapanyaga lehet humán felhasználású épületeknek, lakóépületeknek, irodáknak. A konténerek nem csak a relatív olcsóságuk miatt jelentenek jó építészeti alapanyagot, hanem a szerkezet stabilitása, tartóssága miatt is.
Filip C. Klark 1987-ben szabadalmaztatta ötletét és módszerét arról, hogyan lehet a konténerek lakóházzá alakítani. A 4854094 számon jegyzett szabadalom, a benne szereplő ötletekkel, megoldásokkal és csomóponti rajzaival tulajdonképpen lefektette az a szállítóládák építészeti alapjait
http://www.containerhome.info/tutorial-1/clark-patent.pdf
A szabadalom foglalkozik a konténerek sztenderd méreteivel, azok összeépítésével, egymásra építésével, az alapozással, szigeteléssel illetve a nyílászárók elhelyezésének megoldásaival.
2006-ban épült az első kétszintes konténer otthon Kaliforniában (építész Peter deMaria) , amely a szigorú amerikai építészeti előírásoknak is megfelelt és számos építészeti díjat elnyert.
konténerház téma első bejegyzése itt
A legújabb „trendi” konténer-épületek között nem csak lakóházak készülnek, és számos szerkezeti megoldásokat használnak a dobozok összeállításához.
Az egyik ilyen ötletes épületszerkezet Japánban készült. Az építész saját lakását és egyben stúdióját építette meg a kivitelezőkkel, azzal a kikötéssel, hogy az épület bármikor elbontható legyen, ne igényeljen különösebb földmunkát az utcaszint alatt.
A megoldás egy háromszintes acél tartókeret, melyet az egymásra halmozott konténerek töltenek ki. Az acél keretet könnyen össze lehet állítani, és arra szolgál, hogy alapot biztosítson az épületnek, valamint csökkentse a konténer héjszerkezetére nehezedő használati terhet, vagyis az arra nehezedő a bútorok, a beépített berendezések és a bent lakók súlyát. Az épület alsó szintjén a stúdió, iroda található, a felső szintek biztosítják a lakóteret. Az épület berendezésnél felhasználták az építés során keletkezett csomagolási hulladékot is,pl. a rétegelt lemezeket.
(Folytatás köv.)